15 gyerek és majdnem ugyanennyi felnőtt vett részt az idei terényi táborban. Már régi ismerősök vagyunk itt, így az elején azt hittük, semmi meglepetés nem várhat ránk. Pedig rengeteg egyszeri, megismételhetetlen élményben volt részünk. Szinte minden nap kirándultunk valahol, hol Szandán, hol vadasparkban, hol a balassagyarmati strandon. Naponta készítettünk valami kreatív meglepetést egymásnak és persze magunknak: bőröztünk, gyöngyöt fűztünk, batikoltunk, nemezeltünk. Alíz nénitől regeteg mesét és igazi terényi népdalokat tanultunk (ezeket azóta is fújjuk), ráadásul idén még lepényt is sütöttünk. Természetesen a vacsit most is kis csapatokba verődve főztük, volt nagy versengés, ki legyen a vacsoracsata győztese. Szinte minden estén a tábortűz körül beszélgettünk és énekeltünk, aztán Olivér jött az elmaradhatatlan mesével. A végén a falubeliek kicsit megkönnyebbülhettek, hogy a nagy hangzavar forrása, azaz MI hazamentünk. Pedig mi bármikor visszamennénk egy fenolftalein-csatára…