Azért játszani mégiscsak istenigazából jó. Az utóbbi időben keveset voltunk a pilisi gyermekotthon szobájának meghittségében. No, nem panaszkodni szeretnénk, hiszen fantasztikus élmények értek minket: nyáron táboroztunk, ősszel kirándultunk, s legutoljára énekes ki mit tud?-dal lepett
Három körül már mi, régiek, az újak, az ajtó mögött pedig a gyerekek is lázba jöttek. „Érkeznek a Pankások és nem is egyedül jönnek! Mindenki a díszterembe!” Puff, kivágódik az ajtó, és kb. 50 gyerek ömlik be rajta. Ezen a napon találkozhattak először a gyerekek az új önkéntesekkel, a
JAJJAJAJAJAJAJJAJJJ!!! Hajam!!! NEEE, a lábam! – na meg a hasonlók, csak az tudja milyen jók is ezek mondatok, aki huzamosabb időt töltött táboroztatással. Na ezzel a kezdőmondattal, biztos jól kedvet kapott mindenki gyermekekkel való foglalkozáshoz. Igazából ez egy olyan téma, ami ig
Egy nyárias októberi hétvégén láttuk vendégül a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának keretein belül Szűcs Balázst. Azt az embert, aki sokunk példaképe. Néhány önkéntesünk a csobánkai táborok során már sok dolgot elcsíphetett az ő fáradhatatlanságából és szeretetéből, de arra, hog
Van nekünk egy dédelgetett projektünk… Szeptember végén Trencsényi tanár úr segítségével sikerült egy előadást tartanunk róla az ELTE PPK-n, tanárjelölt egyetemistáknak. Még sosem tartottunk PPT-s előadást csak úgy, magunktól, de egészen jól ment. Fogalmunk sincs, mennyire voltu