20:38 – Megszólalt a sípszó, elrajtolt az idei 12 órás úszás. Nagy a nyüzsgés az uszodában, mindenki nagyon barátságos. Egy régi rutinos versenyzőnk csapott a hullámok közé először, őt követték váltásban a többiek.
23:05 – Egy egész év kitartó munkájának eredményeként jutottunk ide, ezt mi, önkéntesek is érezzük és a gyerekek is tudják. Ezért nagy a lendületünk, a lelkesedésünk, nagyon flottul mennek a váltások, nagyon jó a hangulat.
00:57 – Úszunk-úszunk, javában úszunk! Mögöttünk van pár óra, sok-sok karcsapás, gyűlnek a hosszok. A jókedvünk töretlen. 🙂
01:51 – Az emberek többsége azt hiheti, hogy egy 12 órás úszómaraton maga a küzdelem. Nem is tévednek nagyot. 🙂 Az biztos, hogy nagy kitartást és valós erőfeszítést igényel. De számunkra ez többet jelent: ez maga az ünnep. Az elmúlt év sportprogramjainak szép és méltó koronája.
03:51 – Beszélgetés a medence partján: „Az osztálytársaim kérdezték, hova megyek. Mondtam nekik, hogy 12 órás úszásra, estétől reggelig úszunk. Azt mondták, te nem vagy normális.”
04:46 – Vannak, akik gumicukorral nyernek erőt, vannak, akik bekucorodtak egy hálózsákba, s vannak, akik hősiesen tartják a frontot. Hajrá-hajrá-hajrá!
07:11 – Az utolsó egy órához érkeztünk! „Most már nem kell tartalékolni, bele kell adni mindent, szívből-erőből!”
08:05 – Ismét elhangzott a sípszó, véget ért a verseny. Mindenki a vízben: maguk az úszók is, a számlálók, sőt még egy Mikulás-sapkás vízilabda is. Hihetetlen az érzés, hogy megcsináltuk! Szép volt, srácok!
